Foglalkoztatnak újabban a közmondások. Furcsábbnál furcsább új kihívások elé állít az élet mostanában, és a villamoson zötykölődve állandóan közmondások jutnak eszembe, mikor gondolkodom valamin.

Teher alatt nő a pálma. - a melóhelyemre is igaz mostmár ez, bedobnak mélyvízbe, izgi lesz. Helló advertikum és webaudit, helló bannerek és statisztikák!

Ami nem öl meg, az megerősít. - ez igaz a fentebb említett esetre, valamint életem egészére, és talán a kapcsolataimra is.

Bajban ismerszik meg az igaz barát. - ...minden bizonnyal ki fog derülni...

Ép testben ép lélek. - azt hiszem nem szorul magyaráztatra. :)

Ami könnyen jön, könnyen megy. - erről valahogy a felszinességre asszociálok. Persze érthető anyagi természetű dolgokra is, de jelen esetben arra nehezen tudom értelmezni, mert az nem jön könnyen...

Egy igaz barát többet ér száz ismerősnél. - előszöris nemtudom ez közmondás-e, lehet, hogy inkább szállóige, mely értelmezésem szerint a moderizált közmondás. Másodszoris jó lecke arra, hogy ne ítélkezzek meggondolatlanul, és észrevegyem, mi a különbség a barát és a haver között.

Nem mind arany, ami fénylik. - magyarán inkább hiszek tetteknek, mint szavaknak. Mindenhol. Otthon, melóban, bárhol. Valami eszméletlenül elegem van a szép szavakból, ígéretekből, és abból is, ha valaki tőlem akar ilyesmit kierőszakolni. És úgy is mondhatom, hogy nézz a felszín mögé. A tanulság ez esetben is ugyanaz. A mosoly mögött nem mindig őszinte szeretet van.

Visszatérnék még egy szó erejéig az előző bejegyzében leírt mondásra is. Azt hiszem - mivel akkor még nem volt modern pszichológia - ez mai értelemben az egóra értendő. Nem mindegy, hogy jót AKAROK ÉN valakinek, vagy hogy jót TESZEK VELE. A mondás sejtésem szerint az első verzióra vonatkozik, míg az utóbbi verzió  a mégeggyelezelőtti angyalkártyára.