Minden nap eltervezem, hogy írok, de csak nincs rá időm... így most dacolva széllel és hóval, elhanyagolván munkámat, bepótolom az elmaradást. Magam se tudom, miért alakulnak oly furán a dolgaim, ahogy alakulnak, de nyilván később ez már világos lesz.
Itt van például a hízás. Jó, oké leszokom a cigiről, de ettől még nem kéne havi 2 kilókat híznom. Pedig isten látja lelkem, nem eszem több édességet, se csipszet, sőt mostmár bifidusz eszenziszt nyomok, meg rengeteg zöldséget, és rostot és sajtot, és kalóriaszegény is vagyok, meg szőlőcukros. Már csak türelmesnek kell lennem, hogy mindez használjon.
Aztánmeg jógázom. Nagyonbaró! Még alig kezdtem el, de jótékony hatása máris érezhető. Fantasztikus érzés volt fájdalom nélkül felébredni, az évek óta tartó hátfájás most retteghet, hadba szállok ellene, és végleg el fogom söpörni a föld színéről (remélhetőleg az úszógumimmal együtt). Amúgy azt tudtátok, hogy pusztán az ülőmunka elhízáshoz vezet? Leginkább hasi tájékon, mert megereszkedenek a szövetek, és a zsír meg oda rakódik a legkönnyebben. A jóhír egyébként, hogy a hasammal együtt a mellem is nő. Fura érzés. Mindig olyan gebe voltam. Most meg "felesleg" van rajtam. Vitéznek tetszik.
Aztánmeg a kevésbé jó az, hogy az adósáv rám nézve kedvezőtlen alakulásának okán a fizetésem jelentősen csökkent. Ez csak azért kínos, mert a természetgyógyász sulit elvégezni fogom hogy????? Mert nem kevés pénz az ám. De bízzuk ezt is az isteni gondviselésre, biztos megoldja a dolgot. És tudom persze, hogy "van a jó út, meg a sima", és ha azt vesszük ez bíztató is, mert ez tuti nem a sima út.
Azt viszont érzem, hogy kibillentem az egyensúlyomból. Nyugtalan vagyok, rengeteget álmodom, és nagyon furákat, és gyakran érzem, hogy sötétebben látom a dolgokat, mint ahogy vannak. Érződik ez a válság. Bőrön is, de inkább fejben. De nemhagyom. Azérse!
Hangok