Hosszas latolgatás után -miszerint írjak, vagy ne írjak- a megnyilvánulás mellett döntöttem. Mélymagánéleti elemzésekbe azonban nem bocsátkoznék, az életben is inkább csak a levont következtetésekkel foglalkozom, valamint erőteljes önismerettel. Mert arra pl már rájöttem, hogy egy ilyen eset csak akkor történik meg, ha még mindig nem vagyok önmagammal és a vágyaimmal tisztában. Nem a másik a hibás, hanem én nem csináltam és mutattam azt, amit a bensőm érez.
Újdonsült Lakótársném feltünően hasonló cipőben jár, talán nem is véletlen, hogy összekerültünk. Együtt (is) igyekszünk rájönni, hogy mit kell tennünk ahhoz, hogy végre kerek, egész emberek legyünk, és alkalmasak egy olyan párkapcsolatra, ami már nem a függésen és elvárásokon alapul. Amiben megélhetjük a nőt. Ez most a legfontosabb. És annyi csaj lett hirtelen körülöttem, hogy csak lesek, figyelek egész nap, kapom a mintákat, és ezt próbálom maximálisan kihasználni. Az utóbbi nyaralásaim és hétvégéim is csupacsajjal töltöttem, kezd a helyére kerülni az identitásom, ahogy őket közelebb engedem magamhoz, önmagamhoz is közelebb kerülök.
Jó úton vagyok. A nadi 5-öst is érzem, érteni még kevéssé értem, de ezt már megszoktam. ;)
Exlakótársnéval napfényterápia :)
Mesterem a nővé válásban ;)
Hangok